Minden évben eddig óriás begóniát kaptak a nagyszülők tőlünk. Az idén változtattunk a szokáson...és ezeket készitettem nekik. Egy csokor tulipán, egy fényképalbum a gyerekekről szép idézettel a tetején...és egy csoki. Ezek voltak a Peti anyukájáé:
És ezek lettek az én anyukámé. Az anyuét kiegészítettem még egy idézetes képeslappal is..
„Anya csak egy van,
Ezt te mondtad nekem.
Anya csak egy van,
Ki a bajban is fogja kezed.
Anya csak egy van,
És el nem adható.
Anya csak egy van,
S nem pótolható.
Bocsásd meg a rosszat,
Mit én követtem el.
Bocsásd meg, kérlek,
És így fogadj hát el.”
nagyon szép ajándék, biztos vagyok benne, meg volt hatva mind a két Nagymama.... hiszen a Te kezed munkája van benne, szerintem az sokkal értékesebb mint valami amiért pénzt adtál, de mások csinálták.
VálaszTörlésÉn is úgy gondolom, hogy ez "értékesebb".:-))) Anyukám nagyon találónak érezte az idézetet...csak megfordította az utolsó mondatot....hogy én fogadjam el őt...:-))))Na, de öröm volt az egész és ez a lényeg!
VálaszTörlésnem is Anyukád lett volna ha nem tette volna :-))) a lényeg hogy értékelték a munkádat, ez Nekes is örömet szerzett!
VálaszTörlésNagyon ügyes vagy!!! Gratulálok!
VálaszTörlésSzép ajándékok, nagyon ügyes vagy! Én vicces verseket írok Anyukámnak minden évben! Ez azért alakult így, mert mindig elbőgtük magunkat, amikor az unokák verssel köszöntötték... Így, azóta humort viszünk a dologba!:) Ez persze nem jelenti azt, hogy elbagatelizáljuk, csak "lazítunk" rajta...
VálaszTörlésEz nagyon jó ötlet! Mi aranyos-átlagos versikéket kerestünk..és nem volt bőgés.:-)))(
VálaszTörlésAz én idézetecském csak plussz volt, mert úgy gondoltam, hogy ezen biztosan nevetni fog, vagy megjegyzést fűz hozzá...és lám be is jött. Tán ismerem kicsit??:-))))
Bár nem volt felhőtlen a kedve és nem akart átjönni grillezni a tesómékhoz, de aztán csak rábeszéltük...és szerintem jól érezte magát...bár eleinte akadt a fogaskerék.