Még tavalyi képeket rakok ide, mert idén még nem csináltam semmit...vagy majdnem semmi kreativot. "Csak" fözök, mosok, vasalok ( azt nem)...hordom a gyerekeket ide-oda...szóval robot hegyek. De most újjult erövel vagyok. Köszönhetöen egy kineziológusnak ( KinezKata).:-)
Szomorú dolog, de sajna egy képet sem találok a karácsonyi dolgokról, amiket készitettem...lehet nem is készült fotó???? Igy jár az ember, ha mást kér meg, vagy rossz a gép...stb.
Na de rakok ide azért képeket pici kommentekkel.
Kézmüves kenyértésztából készült pizza.
Kenyér.
Muffin
Besamelles husi
Családom feltétezi a pizzákat.
És ezek a mézesem készültek karácsony elött.
Tálak
Mécsestartók
Öntött gyertyák
És a többi.
6 megjegyzés:
én még járok erre :-) de tényleg nagyon leült a blogélet :-( mindenki csak az fb-n nyom egy like-ot...
Én is sokszor járok erre!
Méghogy nincs karácsonyi kép és fotó.... csudiszépek vannak! Azok a mézesek - hmmm! És a közös pizza-gyártás - az nálunk is ilyen. Nálunk ez a hétköznapinak tűnő tevékenység igen fontos: közös alkotás, beszélgetés, nevetgélés... remek kohéziós erő!!!
Kicsit megynyugodtam,. hogy azért vannak még "élö" blogosok.:-) Tényleg ez a rohadt FB. Ámbár lehet neki köszönni is dolgokat, de én nagyon hiányolom a blogolást. No meg persze a kreativkodást. Megyek is és összerántom a lakást, hogy mire a kicsi elfekszik, nekem már csak varrni kelljen.:-)
Köszönöm nektek, hogy bátoritottatok.:-)
Én is itt vagyok, csak kicsit ritkán, szó ami szó... Kevés az idő és azt legtöbben már a Fb.-ra költik, hamarabb megy egy lájk, ez így van! "Régen" viszont nagyon jókat játszottunk, sztorizgattunk a blogokon!:) Sajnos, egyre jobban rohan az idő és az emberek ezáltal el is elvesztik az igazi értékeket...
Csodállak, hogy mennyi mindenre vagy képes a család mellett! Gyönyörűeket alkottál és mindenbe belevonva szerető családodat! Ez a legtöbb és legjobb, amit tehetsz! Jó egészséget és csak így tovább, a sárga köves úton!;)
... ezáltal elvesztik... akart lenni, de túlspiláztam, bocs!:)))
ILdi! Teljesen egyetértek veled. De nagyon öszintén nekem hiányzik a régi blogos élet. Tudom nem kell(ene) visszasirni a múltat, de akkor is jobb volt még anno. Olyan érzésed volt, mintha tartoznál valahová.
Persze ettöl függetlenül nem adom fel a blogjaimat, mert nem másnak készitem, hanem magamnak, magunknak. Érdekes dolgo, amikor néha én magam is rácsodálkozok, hogy mi mindent csináltam, csináltunk.:-)
Drága Ildi. Legyen neked is szép napod és kevésbé rohanós életed.:-)
Megjegyzés küldése