....csak megszültem ezt is. Nem nagy kunszt lett volna...csak kicsit bonyolulttá vált. A másik unokaöcsém és a barátnője szerezték be nekem Egerben ezt a képkeretet...aminek utólag derült ki, hogy olyan idétlen kép méretezése van ( 7*9 cmes fotó, meg 17/20-as...stb.) Végül is a Photo Hallba kellett bemennem és vittük magunkkal a keretet is...ott kinyomtatták a méreteket!!! Aztán meg hazafelé jövet a keret kiesett a csomagtartóból a ház előtt és összetörött az üveg!!:-((( Na de ez már inkább muris volt a végén. Szomszédasszonyom gyorsan beüvegeztette...és végül is tegnap elkészül a vadász unokaöcsémnek a trófeás képe!:-)))
Még gondolkodtam rajta, hogy dekoupage-k rá vadakat, vagy makkot...de aztán lebeszéltem magam. Majd megmutatom Zsoltinak és tetszik neki, akkor utólag rárakom. Így egyszerüen szép lett....remélem örül neki!:-))))
HOgy megmaradjanak azok a rajzok, képek, barkácsötletek, amiket megvalósitunk....
Idézetek minden napra...
Névnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Ügyi vagy mint mindig!!!! Ennek még az sen vesz el az értékéböl hogy nem birom ha bántják az állatokat!!! Olyan egyenlötlen küzdelem ez, kétség sincs hogy ki jön ki belöle gyöztesen. :-(
Hogy Te milyen kreatív vagy, Csilla!!! Megáll az eszem! Csak "úgy" eszedbe jutnak ilyesmik? Én ilyen alkalmakkor szoktam teljesen lebénulni, még egy papírt se tudok elvágni...Gratula! Unokaöcsit meg Isten éltesse, Veled együtt! De az állatokat is...:(
Nagyon ügyes vagy! Kreatív! :))))
Szuper lett!
Rita! Én sem bírom ezt az egész vadászat témát...na de ez van. Nekem is nehezemre esett még a fényképeket is nézni...de ugyi nem vagyunk egyformák.:-))) Hála Istennek.
Lányok! Köszönöm a dicséretet. Mondom ezt nem nagy kunszt volt összeütni..minden adva volt..:-)))
Érdekes, nekem valahogy soha nincs olyan, hogy "minden adva volt"...:)))
Na jó bevallom Ildi...sokat agyalok én is előtte...mielőtt hozzákezdek. Felírom cetlire, hogy mit is szeretnék kb...vagy miket...Aztán meg alszom rá egypárat...amig kikristályosodik. És aztán, ha megálmodtam és a fejemben él..akkor megpróbálom megvalósítani. Ez az előnye, hogy most Gyesen vagyok...ha majd dolgozok..biztosan nem lesz rá időm...hogy gondolkozzak. Vagy ki tudja??!!!
És van amikor szárnyalok..és van amikor meg nem vagyok képes semmire.:-((( D ez szerintem mindenkivel előfordul..:-)))
Ui.: Amúgy unokaöcsém most volt itt és nagyon tetszett neki!!!!! És kéri rá a dekoupage-lást.:-)))tehát majd mutatok még egy fotót....JA..és már azt is tudta, hová teszi!!!!!!:-)))
Igaza van Ildinek! Neked mindig olyan jo ötleteid vannak....én meg napokig költök az ilyen alkalmakkor mégsem jut eszembe semmi használható :-( Meg hát én csak varrni tudok egy kicsit, ami a varrógépen tul van ahoz nem értek.
Dugaszold be az Öcsi puskáját :-))) Én az özikéknek drukkolok!!!
Jaj Rita! Én hallgatni sem bírom, amikor így mesélik a vadász élményeket!! A tetejébe most van neki egy kis kotorék kutyája. ..tudod, akit beküldenek a lyukba!!!Hát én amúgy is féltem az állatkáimat, nemhogy még akarattal beküldjem egy lyukba, ahol meg is ölhetik....??!!!
Régen erdész akartam lenni, mikor kicsi voltam. Anyunak annyit kellett csak mondani, hogy az erdésznek ki is kell lőni az állatokat...rögtön nem akartam már az lenni.
Aztán szerettem volna még állatorvos is lenni...azt már nem tudom, hogy mit mondott anyu, de nem lettem az..:-)))de a rendőrségtől majdnem nem tudott távol tartani....és aztán lám az álmok elszálltak és én tanár lettem.:-)))
nem csak az hogy megölhetik, hanem mi van ha egy beteg róka van a lyujban és ha sarokba szoritja a kutya akkor nyilván védekezik és jol megharapja! Lehet rühes, veszett, férges meg az Isten tudja miféle nyavajái vannak az ilyen állatoknak, azt mind megkaphatja a kutya is! Hát én más kutyáját se küldeném oda be nemhogy a sajátomat!!!!
Megjegyzés küldése